Wednesday, January 4, 2012

Elmélkedés a tökéletes autóról

Ismételten egy linket toldok ide be a másik blogomból, mert ez az elmélkedős írás is lehetne afféle "non-fiction novella", ami ugyan önmagában vasból fakarika, de ha esetleg elolvasod, nem kizárt, hogy még egyet is érts ebben velem.


(Eredetileg csak a forrás linkje szerepelt itt, de később az írást bemásoltam. Ez volt az eredeti lelőhelye.)


Nagyon tetszett annak idején, amikor először olvastam, tán a nyolcvanas évek vége felé Isaac Asimov egyik könyvének az előszavában egy fejtegetést a videófilmek, és egyáltalán a filmek jövőjéről. Ezt egy beszédéből merítette, amit akkor mondott, amikor felkérték az első házi videólejátszó feltalálása alkalmából. Valami olyasmi volt a felkérésben ráadásul, hogy mennyiben érinti ez őt mint sci-fi írót, aki könyveket ír, hogy valószínűleg mostantól egyre kevesebben fognak olvasni, helyette inkább mindenki videófilmeket fog nézni.

Az egészet abba az irányba vitte el, hogy mivé alakulhat idővel ez a dolog. Mert a fejlődés egyértelmű, és a jelenleg legfejlettebb modell egy idő után már elavult lesz. Kifejtette, hogy milyen dolgok lesznek majd - szerinte - a legideálisabb változások, és ennek eredményeképpen ugye az újabb készülékek ezt fogják is tudni produkálni.

Például, hogy ne zavarjon másokat abban a helyiségben, ezért csak az fogja látni és hallani, aki nézi, de ő a lehető legélethűbben, 3D-ben, sztereó hangokkal (olyan és annyi zenével, amennyit ő szeretne, stb.). A szereplőket tetszőlegesen megváltoztathatja, ha akarja, és bármilyen nézetet is adhat neki - akár ő maga lehet a főhős, vagy bármely más szereplő. A néző szerkesztheti majd a történéseket azáltal, hogy egyes dolgokat elfogad, másokat nem. Mindezt távirányítással, vagyis a legtökéletesebb formájában gondolatvezérléssel éri el. Ha valami miatt félbeszakítja a videófilm megnézését, akkor az megáll, és tetszőleges helyről indul tovább, amikor újból oda figyel az illető. A végén pedig azzal zárta le ezt a jól felvázolt sci-fit, hogy ez a vetítő eszköz bizony már létezik - mert ez a könyv.

Ezt az anbalógiát én most egy kicsit át fogom venni és bizonyos szögben elfordítani, mintegy az agyhullámaink segítségével meggörbíteni a térben és az időben....

Jelenleg közlekedésünk egyik fő alapeleme, ha úgy tetszik, helyváltoztatásunk alapegysége az autó.
Mostani formájában mindannyian elég jól ismerjük - minden előnyével és hátrányával egyetemben.
Próbáljunk meg egy kicsit elrugaszkodni a jelen valóságtól, és némi gyorsított változást felvázolni, amelybe az olajkartelles lobbi-idióták nem szabhatnak gátat fantáziánk szárnyalásának.

Idővel szeretnénk, hogy az autónk ne legyen környezetszennyező. Az üzemanyagfogyasztás is jelentős, ezért azt is meg lehetne változtatni. A két legyet egy csapásra lenne a legjobb. Olyan üzemanyaggal menjen, ami környezetbarát, és ezzel ne ártson senkinek. A legjobb lenne, ha az égésterméket egy meghatározott helyen eltárolná, és csak időnként adná ki magából, olyan helyen, ahol azt azonnal lehet "hulladékkezelni". A belső égést is lehetne hatékonyabbá tenni, szóval valami nagy-nagy változtatás kellene.

Az autók nagyon sok helyet foglalnak el. Nagyon zavaró ez, hogy ott a motor, a futóművek, hatalmas kasztni, és ha beleül az ember, teljesen eltörpül. Jó lenne, ha személyre szabható lenne, minél kisebb teret foglalna el az emberen kívül. A legjobb az lenne, ha mindenkinek jutna is egy belőle és nem sok teret foglalna el az illetőn kívül.

Ideális esetben gondolathullámokkal lehetne irányítani. Ily módon egy intelligens autónk lehetne, amelyet nem kell külön megtanulnunk vezetni, vagy legalábbis sokkal könnyebb lenne elsajátítani. Akár már gyerekkorban.

Még ideálisabb esetben nem csak aszfaltozott úton tudna haladni, hanem gyakorlatilag bárhol. Még akár függőleges falfelületen is. Oda juttatna el minket, ahová csak szeretnénk.

Ha nagyobb távolságot akarunk megtenni, továbbra is használhatnánk autónkkal egyéb közlekedési eszközöket, amilyen a komp. De ha kisebb lenne és intelligens, akkor akár repülőre is szállhatnánk vele - vagy bármilyen másik közlekedési eszközre is (busz?).

Az lenne a legjobb, ha nem hibásodna meg. De ha mégis, építsenek bele olyan mechanizmusokat, amelyek kijavítják a hibákat. 

Egy önjavító, intelligens közlekedési eszköz, amely bárhol elmegy, bárhova elvisz a bolygó felszínén, környezetkímélő, kényelmes, mindenkinek megvan a hozzáférése egyhez, nem kell osztozni senkivel....

És tudod, már elég régóta van is ilyen!

Ugye egyértelmű, hogy az emberi testről beszéltem?

Vigyázzunk hát erre az autónkra!

"Viseld gondját testednek! Nincs más élőhelyed!"

No comments:

Post a Comment

Minden kommentárt szívesen látok, olvasok, s ahogy időm engedi és amennyiben szükséges, megválaszolok.