Sunday, May 29, 2011

Közúti ellenőrzés II.

(Az első részt lásd itt...)

R: Jó estét, uram!
A: Jó estét! Csak nem túl gyorsan mentem?
R: Nem, erről szó sincs. Csak egy rutinellenőrzés. Láttuk, hogy itt megfordult ennél a körforgalomnál és utána meglehetősen komótosan haladt...
A: Ez baj, mármint, hogy túl lassan mentem?
R: Nem, egyáltalán, sőt, a forgalmat sem tartotta fel, mert ugye rajtunk kívül nincs egy teremtett lélek sem az utcákon. Szabad a papírjait?

A: Tessék, parancsoljon!
R: Á, ezek szerint külföldi útlevele van. De az autója itteni. Öné az autó?
A: Igen. Ez baj?
R: Nem, dehogyis!
A: Nem akarja eltörni a kezemet?
R: Már miért akarnám?
A: Ez önöknél nem előírás?
R: Már hogy lenne az? Ez teljes képtelenség.
A (gyanakvóan): Biztos?
R: Persze, hogy biztos. Még egy pár perc türelmét kérném, amíg a kollégám lekéri az autó adatait a központi nyilvántartásból. Addig hadd kérdezzem meg. Fogyasztott alkoholt?
A: Nem, semmit... Ez baj?
R: Dehogyis baj. Igazából a mi országunkban szabad inni egy keveset vezetés előtt is, de csak egy egységnyi az engedélyezett.
A: Ha annyit sem ittam, nem akarja eltörni a kezemet?
R: Miért jön ezzel a hülyeséggel folyton? Biztos, hogy nem ivott semmit?
A: Persze, hogy nem ittam semmit, csak a mi országunkban a rendőröknél szokás igazoltatáskor eltörni az igazoltatott kezét.
R: Ilyet még nem hallottam... Nem az Európai Unióból jött? Melyik tagállam? Ja, most látom a jogosítványán...
A: Pedig ez mindennapos gyakorlat nálunk. Biztos, hogy nem akarja gyakorolni? Itt a karom, szívesen nyújtom, nem akarok ellenszegülni a törvény előírásainak.
R: A törvény előírásainak?? Ilyen előírás nincs...
A: A mi országunkban van, egy eljáró rendőrtől tudtam meg. Mint annak az országnak az állampolgárát, önnek kötelessége lenne azok szerint a törvények szerint kezelni. Nem?
R: Pont fordítva, a mi törvényeink szerint kell eljárnom a külföldi állampolgárokkal is...
A: És hogyha ragaszkodom a karom eltöréséhez?
R: Hutchins, rendben van az autó?
Hutchins (R2): Rendben, biztosítás, műszaki és útadó is rendben.
R: Hát akkor, uram, a papírjai, parancsoljon. A viszontlátásra, vezessen óvatosan!
A: Ragaszkodom az alkarom két helyen történő eltöréséhez!
R2: Nem hallotta? A viszontlátásra! Kérem, ne okvetlenkedjék!
A: Nincs állampolgári jogom a rendőrök általi kartöréshez?
R2: Biztos, hogy ez nem ivott semmit? 
R: Azt mondta, és ezt a dolgot leszámítva nem tűnik ittasnak. Szondáztassuk meg?
A: Uraim, mi lesz? Szeretném, ha eltörnék a karomat! A mi országunkban ez törvényi előírás, de már évekkel korábban is általános rendőri népszokás volt.
R2: Hozom a szondát.
R: Jól van, uram, megkérnénk, hogy Hutchins kollégám által ön elé tartott szerkezetbe fújjon bele, vagy csak mondjon valamit.
A: Mit mondjak?
R2: Köszönjük, ez elég lesz.
R: Nos?
R2: Negatív. Tényleg nem ivott semmit.
A: Ezt már elmondtam. De a karom még mindig nincs eltörve.
R: Uram, ennek az ön helyében örülnék.
A: De én szeretném, ha maguk most fognák magukat, kirángatnának engem az autómból, egyikük lefogna, a másik pedig a bakancsával eltörné a karom. Lehetőség szerint két helyen.
R2: Nézze uram, nem lesz rá módja, hogy ezt a beteges álmát valóra válni megtapasztalja. Mi most elköszönünk. Ha mindenáron el akarja törni a saját karját, ám tegye, ez jogában áll. Ha ez megtörténne, a legközelebbi kórházba be tud fáradni, ahol ellátják a sérülését. Mindenesetre most mi megyünk, és megkérjük, tegyen így maga is. A viszontlátásra! (A rendőrautóba beszállnak, és csikorgó kerekekkel elviharzanak. Hősünk csak pislog a tovatűnő rendőrautó után.)


R: Micsoda fura alak volt!
R2: Beteg!
R: Lehet, hogy minden volt kommunista ország csak ilyeneket tud kitermelni?

No comments:

Post a Comment

Minden kommentárt szívesen látok, olvasok, s ahogy időm engedi és amennyiben szükséges, megválaszolok.