Tuesday, April 19, 2011

Özv. Koponyányi Jenőné vérnyugdíjas kalandjai - VIII. rész: Új küldetés

(Halottak Napi különkiadás)


Özv. Koponyányi Jenőné Sz. Irén vérnyugdíjas nem jutott messzire. Sajnos nem ismerte eléggé a tengerpart eme szakaszát, így csapdába ejtette saját magát. Útját meredek sziklafal állta el, így a közeli bozótosba vetette magát, amíg a tömeg eloszlik. Szerencsére sikeresen megmentette csaknem minden holmiját, egyedül az öntözőkanna maradt a parton, amit egy család apróbb tagjai homokvár építéshez kölcsön is vették, miközben ő a bokorból sziszegte átkait feléjük. 

A tengerpart hamar kihalt lett, és hirtelen alkonyodni kezdett. Ő még egy kicsit várt. Időközben a szerencsétlenül jártakat - autóikkal együtt elvitték. 
A telihold is feljött, és ő azon gondolkozott, hogy az az egyetlen alak ott a parton mikor került oda, mert nem emlékezett, hogy látta volna odajönni. Egyszer csak ott volt az a napozóágy, amelyen kiterült és süttette magát - a holddal, - és időnként egy poharat emelt a szájához.
'Itt az idő' - gondolta, és nekiveselkedett, hogy az alakot megkerülve a buszmegálló felé vegye útját. 
Épp elhaladt volna mögötte, amikor amaz egyszer csak síron túli hangján megszólalt.
'Irén! Várjon csak!'
Meghűlt benne a vér, hogy a saját nevét hallotta, de leginkább a délután történtek miatt. Megfordult hát, hogy megnézze, melyik ismerőse lepte őt meg ezen a helyen. A hang ugyanis korántsem volt ismerős.
A napozóágyon az illető frakkban, elegánsan kiöltözve feküdt. Kissé régies, ódon ruházatához, melyből dohos szag is áradt, egy cilinder is tartozott, mely a fején volt, és a gravitációval dacolva nem esett hátra. Szájából kilógó szemfogain megcsillant a telihold fénye. Szájához emelte a poharat, majd undorral eltartotta magától, és kiöntötte tartalmát.
'A francba, ez már kezd alvadni. A telihold teszi-' - majd csettintett színpadiasan jobb kezével. 
A semmiből egy inas alakja materializálódott. A személyt egyből felismerte. Jenőke volt az. Szervilis hanglejtéssel a grófhoz szólt.
'Parancsol valamit, uram?'
'Tölts másikat!'
Jenőke a levegőben egy borospalackot materializált, melyből vöröslő nedűt töltött a grófnak. Eközben bemutatta, ahogy a jó borokat szokás.
'2002-es évjáratú RH pozitív AB, Délkelet-Afganisztánból.'
'Nagyon helyes, szeretem a szárazat!'
Jenőke eltűnt, mielőtt még észrevehette volna Irént. Ő szóhoz sem jutott. 
'Amiért jöttem...' - fordult most hozzá a gróf, színpadias műgonddal - Bizonyára ön is megkapta iwiwen azt a körüzenetet, miszerint ritka vérre lenne szükségünk, bla-bla-bla-'
'Aaaa' - ocsúdott fel Sz. Irén - 'Ezek szerint maguk keringetik?'
'Nem, a csőcselék maga teszi. Gondolkodás nélkül továbbküldenek bármit, ami jótékonyság-szagú. A legjobb, minél bugyutább. De mitőlünk ered, ez kétségtelen. A kastélyom telefonszáma van megadva. Hátha valaki jelentkezik, tudja. Imádom azt a vércsoportot! A sok balfácánnak fel sem tűnik, hogy nem is ritka, viszont mi nehezen jutunk hozzá-'
'Értem.'
'Ez a fiatalember, akivel ma volt dolga, ő jelentkezett. A probléma azonban az, hogy hiába jöttünk ide, egy karcolás nélkül megúszta...'
Elgondolkodva szürcsölte a friss nedűt.
'Érzem, hamarosan ez is alvadni kezd majd... A Hold-'
'Hogyan csinálják, hogy 2002 óta nem alvadt meg? Véralvadásgátlót tesznek hozzá?'
'Ugyan, csacsiság! Akkor most sem alvadna. A kastélyom pincéjében van egy különleges helyiség, ahol valamiféle csoda folytán, nevezzük akár mágiának, nem alvad a vér. Ha valaki ott megvágja az ujját, garantáltan elvérzik. Ezt a fiút oda kellene elcsalnia.' - Ezen a ponton a gróf hangjába ellenállhatatlan keménység költözött. A bájolgós-csacsogós modor eltűnt, könyörtelenül rideg hidegség váltotta fel. 'Ez lesz a feladata. A címet időben megadom. Egyelőre a kórházba kellene bejutnia és a fiút rávennie, hogy eljöjjön. Dr. Dracula magánrendelésen kideríti, nem szenvedett-e komolyabb bajt.' - Itt visszaváltott társalgási módba - 'Egyelőre annyit állapítottak meg, hogy valami idegbecsípődés miatt félpercenként bevizel. Ettől azonban veszélybe kerül a vérminősége is, hiszen a szervezete alig győzi ilyen ütemben a vizet kiválasztani... De nem untatom inkább orvosi dolgokkal. Szóval hozza el a fiút hozzám. Győzze meg, hogy én egy nemzetközi szaktekintély vagyok!'
'Képtelenség! Nem fog sikerülni! ...és nincs is kedvem bemenni sem-'
'Ebben az esetben....' - félig felült, majd másik kezével csettintett a levegőben. Hirtelen egy hatalmas kutya materializálódott mellette. - 'Ő egy vérfarkaskutya és nagyon szereti a velőscsontban dús öregasszonyokat. Viszlát, holnap este!' - azzal a baljós teintetű lidérc - kutyájával és napozóágyával együtt - szertefoszlott a holdfényben. Még egy ideig hallatszott, hogyan szürcsöli ki pohara tartalmát láthatatlanul...



(Ugrás a következő fejezethez >>>)

No comments:

Post a Comment

Minden kommentárt szívesen látok, olvasok, s ahogy időm engedi és amennyiben szükséges, megválaszolok.